Lehet-e érzésekkel vitatkozni?

Szabad, de szerintem nem érdemes, hiszen nem észérvekről van szó, amelyeket lehetne pro és kontra szortírozni.

Egy másik létező által adott szituációban megélt érzelmeket érdemes elfogadni csupasz önvalójukban, mert azok az érzések…azok.

Nem kompetenciám emberekkel kapcsolatban mindezt bővebben kifejteni, maradok a kutyáknál.

A kutyák érzelmei is sokfélék, de egyszerűbbek, ezek között nem létezik például

színészkedés

akaratérvényesítő hiszti

bosszú forralása, bosszú végrehajtása

sértődés

Ha te ezeket már vélted felfedezni a kutyádnál, nagy eséllyel félreértelmezted a szituációt és a testbeszédét, és ideje még több ismeretre szert tenni.

Viszont valóban létezik például

ijedtség

félelem

szorongás

stressz

pánik

sőt még poszttraumás stressz szindróma is

Ilyenkor a jelenléteddel való támogatás, a kioldás, a vigasztalás nagyon nagy segítséget jelent.

Ha mindezt megfejeled azzal, hogy jóindulatúan, félelem kiváltása nélkül, a fájdalomtól megkímélve neveled, tanítod a kutyádat, és hibázás esetén sem kell tartania a büntetéstől, akkor a legmagasabb életminőséget tudod neki garantálni, amiben nemcsak a testi-érzelmi jólléte, hanem a veled való készséges együttműködése és hozzád való szoros kötődése valósul meg. Ez pedig rád is kedvezően hat, hiszen kölcsönhatásban van a saját életminőségeddel, stressz-szinteddel.

Egy gazdinak mi lehet ettől fontosabb?